
Esetmenedzseri tevékenység
Esetmenedzseri tevékenység
A Család- és Gyermekjóléti Központ a javaslatot tesz a gyámhivatal részére a gyermek:
- védelembe vételére;
- megelőző pártfogására;
- ideiglenes hatályú elhelyezésre;
- nevelésbe vételre;
- családba fogadásra;
- családbafogadó gyám kirendelésére;
- gondozási hely megváltoztatására;
- harmadik személynél történő elhelyezés kezdeményezésére;
- gyermekek után
járó családi pótlék természetbeni formában történő nyújtására.
Ezen tevékenységéhez a GYVR rendszert használja.
További feladatai:
védelembe vétel esetén a család- és gyermekjóléti szolgálat által elkészített javaslatot mérlegelés nélkül, azonban szükség szerint kiegészítve továbbítja a gyámhivatal felé, a gyermeket fenyegető közvetlen és súlyos veszély esetén a veszély tényét és jellegét megnevezve telefonon haladéktalanul, majd elektronikus formában javaslatot tesz a hatóság intézkedésére. A hiányzó adatokat utóbb a hatóság felhívásától függően kell beszerezni.
a családi pótlék természetbeni formában történő nyújtásának időtartama alatt együttműködik a kirendelt eseti gyámmal, család- és gyermekjóléti szolgálattal. Az együttműködés keretében tájékoztatást ad a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról, a megszüntetés érdekében tett intézkedésekről, a családi pótlék természetbeni formában nyújtott felhasználásának tapasztalatairól,
az esetmenedzser együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről, egyéni-gondozási nevelési tervet készít, szervezi a megvalósítását, közreműködik a nevelésbe vett gyermek visszahelyezésében, utógondozásában,
az esetmenedzser és a megelőző pártfogó felügyelő szükség szerint családlátogatást végez, közösen hallgatják meg a gyermeket,
védelembe vétel felülvizsgálata során tájékoztatást ad az elért eredményekről, a veszélyeztetettség alakulásáról és javaslatot tesz a szükséges gyermekvédelmi intézkedésre.
Védelembe vétel a jogszabály alapján, abban az esetben kezdeményezhető, ha a szülő vagy más törvényes képviselő a gyermek veszélyeztetettségét az alapellátások önkéntes igénybevételével megszüntetni nem tudja, vagy nem akarja, de alaposan feltételezhető, hogy segítséggel a gyermek fejlődése a családi környezetben mégis biztosítható.
Védelembe vételi eljárás indulhat a Család- és Gyermekjóléti Szolgálat vagy a Család- és Gyermekjóléti Központ kezdeményezésére és gyámhivatali megkeresésére.
A védelembe vétel indokoltságára vonatkozó javaslatot az esetmenedzser készíti el a 2021 évben bevezetett Országos Szociális Információs Rendszerben.
A javaslatot minden esetben egy rendszerszemléletű, széles körben végzett tájékozódás előzi meg, melynek céljai:
a gyermekek, a család esetében felmerülő veszélyeztető tényezők széleskörű, minél teljesebb feltérképezése, a tapasztalt problémák hátterében álló ok-okozati összefüggések keresése,
az esetlegesen korábban biztosított családsegítő munka eredményeinek vagy eredménytelenségének hátterében tapasztalható okok meghatározása,
a család hátterének, erőforrásainak, természetes támaszainak megismerése,
a korábban biztosított mesterséges erőforrások, szolgáltatások eredményeinek vagy eredménytelenségének meghatározása,
a családdal a feltárt veszélyeztető tényezők objektív tisztázása, megbeszélése, az együttműködési szándék és a változás eléréséhez kapcsolódó motivációk megismerése,
a megoldáshoz a megfelelő személyek és szolgáltatások megkeresése.
Ennek a folyamatnak fontos eleme, hogy a család aktív résztvevője mind a veszélyeztető tényezők, mind a változást célzó feladatok meghatározásának. Célunk, hogy a szülőkben tudatosuljon, hogy a feltárt problémák megoldása és a változtatás a család és a gyermek érdeke és csak a közös együttműködéssel szüntethetőek meg a veszélyeztető tényezők. Lényeges, hogy a segítő folyamat nem okozhat kárt, célja olyan professzionális segítség nyújtása, mely jobbá teszi a gyermek, család életét.
Megelőző pártfogás:
A jogszabály értelmében a bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése miatt indult védelembe vételi eljárás során, ha a gyermek bűnmegelőzési szempontú veszélyeztetettségének magas foka kerül megállapításra, elrendelik a megelőző pártfogást.
Az esetmenedzser ekkor együttműködik a megelőző pártfogó felügyelővel, tájékoztatja a gyámhivatalt a gyermek veszélyeztetettségére vonatkozó körülményekről, elkészíti az egyéni gondozási-nevelési tervet, és megszervezi annak megvalósítását az ismételt bűnelkövetés megakadályozása érdekében.
A feladatok elvégzése érdekében szükség szerint közösen végez családlátogatást és közösen hallgatja meg a gyermeket a pártfogó felügyelővel.
Az esetmenedzser tájékoztatja a gyámhivatalt a védelembe vétel felülvizsgálata során az ide vonatkozó tevékenységéről, az eset előrehaladásáról, a gyermek veszélyeztetettségének alakulásáról és szakmailag alátámasztott javaslatot tesz az alábbiakra: védelembe vétel és a megelőző pártfogás fenntartása vagy megszüntetése, az indokoltnak tartott más gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó intézkedések megtételére.
Ideiglenes hatályú elhelyezés:
Az 1997. évi XXXI., a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény értelmében a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezésének kezdeményezése indokolt, ha felügyelet nélkül marad, vagy testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődését családi környezete vagy önmaga súlyosan veszélyezteti.
Azokban az esetekben kerül sor az intézkedés kezdeményezésére, mikor a gyermek/ek súlyos veszélyeztetése áll fenn a családon belül, a szülők az együttműködéstől elzárkóznak vagy nem tesznek lépéseket gyermekeik érdekében sem.
Az ideiglenes hatályú elhelyezés javaslatakor az esetmenedzsernek minden esetben fel kell térképeznie, hogy a gyermekek nevelése más családtagnál biztosítható-e. Ha van erre lehetőség akkor a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésére is tehet javaslatot a szakember. Ha nem, akkor a gyermek számára a szakellátás rendeli ki a megfelelő gondozási helyet (nevelőszülő, lakásotthon). A döntést megelőzően a gondozási folyamat során több alkalommal is megvizsgálásra kerül, mely erőforrások, támogatási lehetőségek mozgósítására van még lehetőség a család működőképességének támogatása érdekében.
Nevelésbe vétel:
A Család- és Gyermekjóléti Központok esetmenedzserei együttműködnek a nevelésbe vett gyermek szüleivel, mely során a gyermek családba történő visszahelyezése a fő cél.
A kiemelést indokoló veszélyeztető tényezők elhárítása érdekében az esetmenedzser egy tervszerűen felépített együttműködési folyamat során támogatja a szülőket a gyermek visszahelyezése érdekében.
Családbafogadás:
Abban az esetben, ha a gyermek nevelését van olyan családtag, aki vállalja (ideiglenes hatályú elhelyezés vagy a szülő akadályoztatása esetén) családbafogadás kezdeményezhető.
Ebben az esetben az esetmenedzser feladata, hogy meggyőződjön a családbafogadónál a gyermekek elhelyezéséhez szükséges feltételek meglétéről és biztosítottságáról, arról hogy a családbafogadó tisztában van-e a vállalni kívánt feladat jogi és érdemi hátterével. Az esetmenedzser további teendője a gyámhivatali döntést követően, hogy segítse a gyermekek beilleszkedését a családbafogadó háztartásába, mivel az új helyzet a gyermek és az a családbafogadó család számára is új, kihívásokkal teli, melynek nem minden esetben tudnak megfelelni és szükséges egy külső szakember támogatása.
Utógondozás:
Utógondozásnak van helye a nevelésbe vétel megszüntetését követően - kivéve ha a gyermeket örökbe fogadták - legalább egy év időtartamra, de legfeljebb a gyermek 18. életévének betöltéséig,
- a nevelésbe vétel megszűnését követően a fiatal felnőtt kérelmére legfeljebb egy év időtartamra,
- az otthonteremtési támogatás igénylésének, felhasználásának és elszámolásának időtartamára.
Az utógondozást
- a gyermek tekintetében a lakóhelye szerinti gyermekjóléti központ,
- a fiatal felnőtt tekintetében a nevelőszülői hálózatot működtető, a gyermekotthon, az utógondozó otthon vagy a külső férőhely működtetője
- látja el.